De jó lenne újra gyermeknek lenni...
S rózsaszín felhők alatt álmokat kergetni.
A tovatűnő álmokban boldogságra lelni.

De jó lenne újra felnőttnek lenni...
Enyhe tavasz után a nyárban felengedni.
Tartani valahová, nem az utat keresni.

De jó lenne újra bohócnak lenni...
S a fájdalmat színek mögé tenni.
A szivárvány színeiben szüntelen fürödni.

De jó lenne újra óriásnak lenni...
S a világot görbe tükörben meglesni.
Az élet különbségein együtt nevetni.

De jó lenne újra őszintén szeretni...
S a hazug szavak helyett az igazat remélni.
Szíved rejtekében önmagam meglelni.

De jó lenne újra ártatlannak lenni...
S tátongó sebeinket ruhával elfedni.
Milyen jó lenne emberként megöregedni...