A reggel távoli esőcseppjei borították a Budai Várat. Némán néztem, ahogy a szürkés-lilás bolyhokból sűrűn, átláthatatlan fátyolként hullnak alá, majd az álmos épületek kupoláin tompán csillannak meg… Az elterülő látkép sárgán pislákoló szemeiből tovatűnt a csillogás, s az épületeket sötétség fogta…

Szabadon élünk s létezünk,De falak közt félünk s remélünk.Harcok helyett békére vágyunk,De kék ég helyett lángokat látunk...Az Élet országútján millió vándor keresi otthonát,S van, kinek az utca ad éjszakára megnyugvást, és hazát.Keresztek között tanyázik a lázadás,De megfér egymással ellenség s jó…

Vasba öntött üveggömbök ringatják fényüket a sötét Duna vízén,S talpak adják át egymásnak a pesti utcák elkoptatott macskakövét.Míg a bárokból hegedű és jazz egyvelege szól,Ölelést és csókot vált egymással jövet-menet a hatalmas embersereg.Ismerősök s ismeretlenek.A bábeli zűrzavar torzult tükrében…