Mikor mindent megteszel érte,De mégsem elég...Mikor mindent megkapsz, mit akarsz,De inkább elmenekülnél...Mikor túl szerelmes vagy, hogy elengedd,De ha sosem próbálod, sosem tudod meg...Mikor próbálnád megtartani,De már nem a tiéd...Mikor próbálnál előre menni,De már nincs miért...Ám ha nem elég még…

A polcokon nyomot hagyott az idő,S a poros lapok közül egy megsárgult fénykép kerül elő.Ennyi év után eltűnődöm azon,Gyógyír-e az idő? Elmúlik majd a fájdalom?Fiatalok voltunk, s szabadok,Napról napra éltük az időt, mi adatott.Most riadtan állok egymagam,S te egymillió mérföldre tőlem nem hallod meg…

Ködöt hozott a reggel,S én felnéztem az égre...Esőcsepp vegyült a könnyek tengerébe.Ne magyarázkodj, kérlek!Hasztalanok a szavak...Érzések nélkül összetörnek,Mint padlón koppanó üvegpoharak.Ahogy a nyár melegét elűzi a dér,S ősszel elszakad fától a levél,Búcsúnk s szerelmünk oly könnyedén véget…

Odakint ködös félhomály dereng,A hidegben egy idős kéz megremeg.Kulcsra zárja lakásának ajtaját,A lámpák sárga fényében egy szürke taxi vár reá.Apró bőrönd sorsát lesi a lépcső tetején,Mellette idős hölgy áll, szíve, lelke oly nehéz...Visszaréved kicsit még a múltba,Az akácos útra, hol ifjú férjét…

Ha egy pillangó meglebbenti szárnyait a világ egyik részén, nem tudhatjuk, hogy annak túlsó felén milyen változásokat idéz elő…. Csak úgy, mint a találkozások. Életünk során több millió ember keresztezi utunkat, mégis kevés arc marad meg belőlük, s még kevesebb azoknak a…

Tudod, a tűz lassan elmúlik...Látod-e a lángnak halványuló fényét?Nesztelen épített falat a tél,Érintésedben érzem hidegségét.Próbálunk tartozni valakihez,Vágyakat szövünk, mi lágyan körbefog,Kétségeink szertefoszlanak,Majd parázsló könnyünk felégeti a holnapot.A csillagokból hullunk alá,S hamuvá…