Vasba öntött üveggömbök ringatják fényüket a sötét Duna vízén,
S talpak adják át egymásnak a pesti utcák elkoptatott macskakövét.
Míg a bárokból hegedű és jazz egyvelege szól,
Ölelést és csókot vált egymással jövet-menet a hatalmas embersereg.
Ismerősök s ismeretlenek.

A bábeli zűrzavar torzult tükrében van, ki meg-megáll,
S kacaját összekoccanó poharak éles sikolyának adja át.
Az alkoholtól torzult szempárok mámorában csípők ingatják bájukat lenge, áttetsző ruhákban.
S míg a sminkek színei összevegyülnek, az álmatlan lelkek testté szenderülnek.
Hajnal virrad a lomok felett, s Pestet elönti újra a fergeteg.

Fotó: Kovács Andor