Percekbe szőtt emlékek között
Elmerengünk fiatalságunk fölött...
A végtelen egy kis darabján lépkedünk,
Csendesen, halkan s észrevétlenül...
A hullámzó idő aranyhídja alatt,
Hol fényt vet a vízen a pirkadat,
Míg kezedet kezemben érzem,
Vénülő tekintetedben magam remélem.